Gyakorlati válaszok a jelenlegi KATA szabályairól

A KATA annak a jogosult, főfoglalkozású egyéni vállalkozónak lehet megfelelő, aki elsősorban magánszemélyeknek értékesít vagy nyújt szolgáltatást. A döntésnél a várható bevétel mellett az áfát, a helyi iparűzési adót és az alacsonyabb társadalombiztosítási ellátási alapot is érdemes figyelembe venni. A 18 millió Ft-os keret átlépése önmagában nem szünteti meg a KATA-t, de 40%-os különadót eredményezhet.

A KATA-t az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, ha nincs más törvényi kizáró oka. Nem lehet KATA-alany például kft., bt., kkt., egyéni cég vagy az ügyvédi kamara által nyilvántartott egyéni ügyvéd.

A törvény főfoglalkozásúnak tekinti az egyéni vállalkozót, kivéve, ha a tárgyhó egészében valamely kizáró státusz fennáll. Ilyen többek között a legalább heti 36 órás munkaviszony, a nyugdíjas – kiegészítő tevékenységű – státusz, a nappali rendszerű tanulmányok, bizonyos külföldi biztosítási jogviszonyok vagy más, nem kiegészítő tevékenységű vállalkozói jogviszony.

Nem. A párhuzamosan fennálló munkaviszonyok heti munkaidejét össze kell számítani. Ha ezek együttesen elérik a heti 36 órát, az egyéni vállalkozó nem minősül főfoglalkozásúnak.

Főszabály szerint nem. A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységűnek minősül, a nappali rendszerű oktatásban részt vevő személy pedig a KATA szempontjából nem főfoglalkozású. A 25. életév betöltéséig ez a tanulmányait szüneteltető hallgatóra is kiterjedhet.

Már működő egyéni vállalkozónál a választás bejelentését követő hónap első napján. Az év közben induló egyéni vállalkozó a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja, ilyenkor a KATA-alanyiság a nyilvántartásba vétel napján kezdődhet.

Igen. Nem választható a KATA, ha a NAV az adószámot a választás évében vagy az előző 12 hónapban törölte, illetve az adószám törlésének hatálya alatt áll. Kizáró ok az is, ha a vállalkozó a választás évében az ÖVTJ 68.20 szerinti ingatlan-bérbeadásból vagy -üzemeltetésből bevételt szerzett. Ha valaki ingatlant külön, magánszemélyként ad bérbe, annak adózási besorolását és a vállalkozói tevékenységtől való elkülönítését külön ellenőrizni kell.

Igen, a KATA önmagában nem tiltja az alkalmazott foglalkoztatását. A havi tételes adó azonban csak a vállalkozó saját, törvényben meghatározott közterheit váltja ki; az alkalmazott bejelentési, bérszámfejtési, járulék- és adókötelezettségeit külön kell teljesíteni.

A tételes adó egységesen havi 50 000 Ft. Nincs választható 75 000 Ft-os magasabb sáv. Minden megkezdett, adófizetési kötelezettséggel érintett naptári hónapra a teljes összeget kell megfizetni a következő hónap 12-éig.

A KATA időszakában a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kiváltja többek között a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, továbbá a vállalkozó saját személyi jövedelemadó-, társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettségét. Nem váltja ki például az áfát, a helyi iparűzési adót vagy az alkalmazottak közterheit.

Ha a kisadózó az év minden hónapjára köteles tételes adót fizetni, a 40%-os különadó kerete 18 millió Ft. Ha nem minden hónap adófizetéssel érintett, a keret minden ilyen hónap után 1,5 millió Ft. Ez nem egyszerű napi arányosítás.

A KATA-alanyiság önmagában nem szűnik meg a keret átlépésétől. A keret feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni a havi tételes adón felül. A különadót főszabály szerint a következő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni.

Az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számát kell megszorozni 1,5 millió Ft-tal. Például nyolc érintett hónap esetén a keret 12 millió Ft. Az a hónap is teljes hónapnak számít, amelyben a KATA-alanyiság csak a hónap egy részében állt fenn, de arra a hónapra tételes adót kellett fizetni.

Pénznél főszabály szerint az átvétel vagy a bankszámlán történő jóváírás napján. Ezért a számla kiállításának vagy teljesítésének napja nem feltétlenül azonos a KATA-bevétel megszerzésének napjával. A KATA-alanyiság megszűnésekor a kiállított, de addig még ki nem fizetett bizonylatok ellenértékét a törvény a megszűnés napján megszerzett bevételként kezeli.

A külföldi pénznemben megszerzett KATA-bevételt a megszerzés időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyammal kell forintra átszámítani. Ha az adott pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni. A bevétel megszerzésének dátuma ezért különösen fontos.

Nem. A KATA különadó-keretének vizsgálatakor a törvény szerinti bevételt kell figyelembe venni, nem a bevétel és a költségek különbözetét. Emiatt magas anyag-, eszköz- vagy alvállalkozói költség mellett a KATA gazdaságilag kevésbé előnyös lehet.

Nem bevétel például az áthárított áfa, a visszatérített adó, a visszafizetendő kölcsön vagy hitel, bizonyos nem jövedelempótló kártérítések, valamint a törvényi feltételeknek megfelelő költségfedezeti vagy fejlesztési célú támogatás. Az egyes tételek besorolása körülményfüggő, ezért nagyobb vagy szokatlan összegnél célszerű egyedi ellenőrzést kérni.

Cégnek vagy más vállalkozónak kiállított számla önmagában még nem ugyanaz, mint a bevétel megszerzése. Ha azonban a katás vállalkozó belföldi kifizetőtől termék vagy szolgáltatás ellenértékeként bevételt szerez, KATA-alanyisága főszabály szerint a bevételszerzést megelőző nappal megszűnik. A bevételszerzést 15 napon belül be kell jelenteni. A törvény egyes kivételeket – például a meghatározott taxis személyszállítást – külön szabályoz.

Nem úgy, hogy közben a KATA-alanyiság fennmaradjon. A szabály a külföldi kifizetőtől származó, termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként kapott bevételre is kiterjed. A KATA-alanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik.

KATA szempontból igen, ha a vevő valóban magánszemély, és nem vállalkozói vagy szervezeti minőségében jár el. A külföldi ügylet áfa-, teljesítésihely-, számlázási és devizaárfolyam-szabályait ettől még külön kell vizsgálni.

A törvény szerint a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállítás ellenértéke kivételt jelent a kifizetőtől származó bevétel megszűnést okozó szabálya alól. A fizetési számlán jóváírt kamat sem eredményez emiatt KATA-megszűnést. Más esetben a kifizetőtől termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként szerzett bevétel főszabály szerint megszünteti az adóalanyiságot.

Nem kizárólag az utaló bankszámla tulajdonosa számít; azt kell vizsgálni, hogy jogilag kitől származik a bevétel és ki a szolgáltatás megrendelője. A NAV példája szerint a magánszemély autójavításának egy részét közvetlenül fizető kötelező biztosító nem feltétlenül okoz megszűnést, míg az egészségpénztárral szerződött szolgáltató pénztártól kapott bevétele igen. Az ilyen konstrukciókat szerződésenként kell értékelni.

Igen. A NAV álláspontja szerint a magánszemély SZÉP-kártyás fizetése önmagában nem szünteti meg a KATA-alanyiságot, mert a magánszemély a saját kártyaszámláján lévő összeg felett rendelkezik. A hagyományos bankkártyás fizetésnél is az ügylet tényleges szereplőit kell vizsgálni, nem pusztán a technikai pénzforgalmi szolgáltatót.

A szerződéses konstrukció dönti el. Ha a platform csak a magánszemély vevő fizetését közvetíti, az eltérhet attól az esettől, amikor maga a platform vásárolja meg a terméket vagy rendeli meg a szolgáltatást, majd ő fizet a vállalkozónak. A platform szerződési feltételeit, számlázását és elszámolását a bevétel elfogadása előtt érdemes szakértővel ellenőrizni.

Nem. A jelenlegi KATA-törvény nem írja elő a „Kisadózó” megjelölés feltüntetését. A számlának ettől függetlenül meg kell felelnie az áfatörvény és az online számlaadat-szolgáltatás szabályainak.

Igen. A KATA nem mentesít a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség alól. Az alkalmazandó bizonylat az ügylet jellegétől, a fizetési módtól és az áfaszabályoktól függ.

Ha az egyéni vállalkozás a naptári hónap egészében szünetel, főszabály szerint nem kell arra a hónapra az 50 000 Ft-os KATA-t megfizetni. A szünetelés miatti mentességet a NAV általában hivatalból kezeli. Ha azonban a szünetelés alatt a KATA alá tartozó tevékenységet végez vagy ilyen bevételt szerez, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bejelentést kell tennie, és az adott hónapra tételes adó is fizetendő.

Abban a teljes hónapban, amelyre a szünetelés miatt nem kell KATA-t fizetni, a kisadózó biztosítása is szünetel. Ha nincs más egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogcíme, külön egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet.

Táppénz, CSED, GYED és más, törvényben felsorolt ellátások esetén nem kell megfizetni a havi KATA-t arra a hónapra, amelynek egészében a mentességi körülmény fennáll, ha a további törvényi feltételek is teljesülnek. Bizonyos ellátások megszűnésének hónapja is mentesülhet, ha az érintett időszak az erre vonatkozó szabályok szerint legalább 30 napig tartott. Ha a vállalkozó közben KATA alá tartozó tevékenységet végez, vagy ilyen bevételt szerez, a mentesség nem alkalmazható automatikusan. A mentességet főszabály szerint a következő hónap 12-éig be kell jelenteni.

A kisadózó biztosítottnak minősül, de a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának havi alapja 108 000 Ft. Ez a tényleges vállalkozói bevételnél jóval alacsonyabb lehet, ezért hatással lehet például a táppénzre, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátásokra és a későbbi nyugdíjra.

Más jogszabályok alkalmazásában, így a NAV jövedelemigazolásánál a legutóbbi KATA-bevételi nyilatkozatban szereplő bevétel 60%-a minősül jövedelemnek. A bankok saját hitelbírálati szabályai ettől további eltéréseket is alkalmazhatnak.

Igen. Ha a kisadózó bejelenti, hogy a továbbiakban nem a KATA szabályai szerint adózik, az adóalanyiság a bejelentés hónapjának utolsó napján szűnik meg. Az új adózási módot és a biztosítotti bejelentéseket időben rendezni kell.

A bevétel megszerzését megelőző nappal. Emiatt a kifizetőtől érkező összeg elfogadása előtt kell felkészülni az új adózási módra. A bevételszerzést 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak.

A KATA-alanyiság annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a vállalkozó a törvény szerinti okból már nem minősül főfoglalkozásúnak. Ezt a tárgyhónapot követő hónap 15-éig be kell jelenteni.

Ha a KATA-alanyiság év közben megszűnik, a megszűnést követő 30 napon belül kell nyilatkozni az addig megszerzett bevételről. Ha a keretet túllépte, ugyanezen határidőig kell a 40%-os különadót bevallani és megfizetni.

Nem. A KATA-alanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban a KATA ismételten nem választható. Ez a korlátozás az önkéntes kilépésre is vonatkozik.

Igen. Ha a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás december 31-én meghaladja a 100 000 Ft-ot, a NAV határozattal megszüntetheti a KATA-alanyiságot. A törvény szerint a határozat visszavonható, ha a tartozást annak véglegessé válásáig megfizetik.

A KATA-alanyiság megszűnésének napjáig kiállított, de addig még ki nem fizetett bizonylatok ellenértékét a törvény a megszűnés napján megszerzett KATA-bevételként kezeli. Ez a keret és az esetleges 40%-os különadó számítását is befolyásolhatja.

Időrendi, folyamatos és ellenőrizhető bevételi nyilvántartást kell vezetni, amely legalább a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét és megszerzésének időpontját tartalmazza. A kötelezettség teljesítettnek tekinthető a számlák és nyugták teljes körű megőrzésével is, ha azokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható.

A bizonylatokat és a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. Ez a rontott bizonylatokra is vonatkozik.

Az adóévet követő év február 25-éig kell nyilatkozni az adóévben KATA-alanyként megszerzett bevételről. A nyilatkozat jogkövetkezményeit tekintve bevallásnak minősül. Évközi megszűnésnél a határidő a megszűnést követő 30 nap.

Nem. A KATA és az alanyi áfamentesség két külön szabály. 2026-ban a KATA 40%-os különadójának teljes éves bevételi kerete 18 millió Ft, míg a belföldi alanyi áfamentesség éves értékhatára 20 millió Ft. A két értékhatár számítása és az azokba beszámító ügyletek köre eltérhet. A KATA választása önmagában nem tesz áfamentessé.

A KATA nem váltja ki a helyi iparűzési adót. A vállalkozó a HIPA szabályai szerint választhat adóalap-megállapítási módot, és a választott módszerhez kapcsolódó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeket külön kell teljesítenie.

Általános szabályként nem kötelező könyvelőt megbízni, de a KATA egyszerűsége nem jelenti azt, hogy nincs áfa-, HIPA-, számlázási, foglalkoztatási vagy változásbejelentési feladat. Kifizetői bevétel, külföldi ügylet, platformos értékesítés, szünetelés vagy keretközeli bevétel esetén szakértő bevonása különösen indokolt.

A hibát a bevallásokra és nyilatkozatokra vonatkozó általános adóeljárási szabályok szerint kell javítani vagy önellenőrizni. A szükséges eljárás attól függ, hogy a NAV már feldolgozta-e a nyilatkozatot, és a hiba érinti-e a fizetendő különadót.

A KATA választása, megszüntetése és a változások bejelentése a NAV által rendszeresített, aktuális adat- és változásbejelentő űrlapon, illetve az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban intézhető. Az űrlap elnevezése évről évre változhat, ezért mindig a NAV aktuális felületét érdemes használni.