KATA-s számlázási szabályok, amit tudnia kell
A KATA nem hoz létre külön számlázási rendszert. A kisadózó is az áfatörvény általános számla- és nyugtaadási szabályait alkalmazza. A KATA szempontjából azonban különösen fontos, hogy kitől érkezik a vállalkozási bevétel, mert egy cégtől vagy más kifizetőtől kapott összeg a KATA-alanyiság megszűnését is okozhatja.
Nem kötelező a „Kisadózó” jelölés
A jelenlegi KATA-törvény már nem írja elő, hogy a számlán vagy a nyugtán szerepeljen a „Kisadózó” megjelölés. Ennek elhagyása tehát önmagában nem szabálytalanság.
A bizonylatnak ettől függetlenül tartalmaznia kell az áfatörvény szerinti kötelező adatokat. Ha a vállalkozó alanyi adómentes, a számlán egyértelműen jelezni kell az adómentességet; erre a gyakorlatban rendszerint az „AAM” jelölést használják. Az adómentességi megjelölés nem helyettesíti a többi kötelező számlaadatot.
Kinek számlázhat a kisadózó?
A jelenlegi KATA főszabály szerint magánszemély vevőkre épül. Ha a kisadózó a saját termékértékesítésének vagy szolgáltatásának ellenértékeként belföldi vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt, a KATA-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik.
- Kifizető lehet például egy cég, más egyéni vállalkozó, társasház, egyesület vagy külföldi vállalkozás
- Külföldi magánszemélynek lehet számlázni, de az áfa- és teljesítésihely-szabályokat külön kell ellenőrizni
- A taxis személyszállításból származó bevétel törvényi kivétel
- A fizetési számlán jóváírt kamat nem minősül a tiltott termékértékesítési vagy szolgáltatási ellenértéknek
A döntő időpont nem önmagában a számla kiállítása, hanem a bevétel megszerzése. Ettől függetlenül céges vagy más kifizetői megrendelés elfogadása előtt kell megtervezni az adózási mód váltását, mert az ellenérték beérkezésekor már megszűnhet a KATA.
Mikor kell számlát, és mikor lehet nyugtát adni?
Főszabály szerint az értékesítésről vagy szolgáltatásról számlát kell kiállítani. Magánszemély vevő esetén a törvényben meghatározott feltételek mellett nyugta is adható. Ilyen főszabály szerinti eset, ha a vevő nem adóalany és nem jogi személy, a teljes ellenértéket legkésőbb a teljesítésig megfizeti, a bruttó összeg nem éri el a 900 000 forintot, és nem kér számlát. Egyes ügyletekre (például előlegre vagy határon átnyúló értékesítésre) külön szabályok vonatkozhatnak; bizonyos tevékenységeknél pénztárgép használata kötelező.
- Ha a magánszemély számlát kér, számlát kell kiállítani
- 900 000 forintot elérő bruttó ellenértéknél számla szükséges
- Ha a nyugtaadás feltételei nem teljesülnek, főszabály szerint számlát kell kibocsátani
- Nyugta helyett mindig választható a számla kiállítása
Mire figyeljen a számla kiállításakor?
- A kibocsátó neve, címe és adószáma pontosan szerepeljen
- A számla kelte, sorszáma és a teljesítés időpontja legyen helyes
- A termék vagy szolgáltatás megnevezése legyen egyértelmű
- Az áfa kezelése feleljen meg a vállalkozó áfastátuszának és az adott ügylet szabályainak
- A vevő adatait a vevő jogállásának és az ügyletnek megfelelően kell feltüntetni
A KATA és az alanyi áfamentesség két külön választás. A KATA-alany lehet áfás vagy alanyi adómentes is. Az alanyi adómentesség belföldi értékhatára 2026-ban 20 millió forint, amelyet a KATA 18 millió forintos különadó-keretétől elkülönítve kell figyelni.
Online számlaadat-szolgáltatás
A KATA-s vállalkozóra is vonatkozik az Online Számla-adatszolgáltatás a magyar áfatörvény adatszolgáltatási szabályai alá tartozó számláknál és azok módosításánál, érvénytelenítésénél. Ez főszabály szerint magánszemély vevőnek és alanyi adómentesen kiállított számlákra is kiterjed; a magánszemély vevő személyes adatai nem küldhetők be korlátlanul.
Számlázóprogram használatakor az adatküldésnek automatikusan, a számla kiállításakor kell megtörténnie. Kézi számlatömb esetén az adatokat főszabály szerint négy naptári napon belül kell rögzíteni az Online Számla rendszerben; ha az áthárított áfa eléri az 500 000 forintot, a határidő a következő naptári nap.
2026. szeptember 1-jétől új nyugtaadat-szolgáltatás
2026. szeptember 1-jétől már kötelező adatot szolgáltatni a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákról. A nyugták adatait a kibocsátást követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékek szerinti bontásban kell beküldeni, például a NAV Pénztárgép Portálján (KOBAK) vagy megfelelő gépi kapcsolaton keresztül. Az ePénztárgép alkalmazásban kiállított elektronikus nyugták adatait a rendszer automatikusan továbbítja.
A NAV a 2026. szeptember 1. és december 31. közötti időszakra bírságolásmentes átállást hirdetett az új nyugtaadat-szolgáltatásra; ez nem halasztja el a kötelezettség kezdőnapját. 2027. január 1-jétől az elmaradó vagy hibás teljesítés már bírságot vonhat maga után.
Gyakorlati ellenőrzőlista
- A munka elfogadása előtt tisztázza, hogy a vevő magánszemélyként vagy vállalkozásként jár-e el
- Ne csak a számlázási nevet, hanem a szerződést és a tényleges fizetőt is ellenőrizze
- Figyelje, hogy az Online Számla rendszer sikeresen befogadta-e az adatküldést; nyugtázásnál az új, 2026-os adatszolgáltatást is ellenőrizze
- A számlákat, nyugtákat és a bevételi nyilvántartást az előírt ideig őrizze meg
- Platform, egészségpénztár, biztosító vagy más közvetítő esetén külön vizsgálja meg, kitől származik jogilag a bevétel
Hogyan segíthetünk?
Ha bizonytalan abban, hogy a vevő magánszemélynek vagy kifizetőnek minősül, mikor adható nyugta, illetve hogyan kell beállítani a számlázóprogramot, érdemes még az első bizonylat kiállítása előtt ellenőrizni a folyamatot. Ingyenes konzultáció keretében áttekintjük a vevőkört és a számlázási gyakorlatot.