← Vissza a bloghoz
Üzleti döntés és választási lehetőségek – KATA vagy átalányadózás

KATA vs átalányadózás: melyik éri meg jobban?

A KATA és az átalányadózás két különböző adózási mód. A KATA előre kiszámítható havi tételes adót jelent, de csak meghatározott jogosulti kör választhatja, és a kifizetőtől származó bevétel általában megszünteti. Az átalányadózás szélesebb körben elérhető: a fizetendő adók és járulékok a bevételtől, a tevékenység költséghányadától és a vállalkozó biztosítási helyzetétől függenek.

1. Mennyit kell fizetni?

KATA: 2026-ban az adófizetéssel érintett hónapokra egységesen 50 000 Ft/hó a tételes adó. Nem választható magasabb, 75 000 Ft-os sáv. Teljes éves adófizetési kötelezettségnél 18 millió Ft a 40%-os különadó kerete; ennél rövidebb időszakban a keret a tételes adóval érintett hónapok száma × 1,5 millió Ft. A keret feletti rész után további 40% fizetendő. A KATA nem váltja ki az áfát, a HIPA-t és az alkalmazottak közterheit.

Átalányadózás: a bevételből a törvény szerinti költséghányad levonásával számítják a jövedelmet. 2026-ban az általános költséghányad 45%, meghatározott tevékenységeknél 80%, a törvényi feltételek szerinti kizárólagos kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90%. Ez nem a ténylegesen felmerült költségek elszámolása: a megfelelő hányad alkalmazhatóságát a tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani.

Az adóköteles átalányjövedelem után főszabály szerint 15% személyi jövedelemadó, valamint a jogviszonytól és a vonatkozó szabályoktól függően 18,5% társadalombiztosítási járulék és 13% szociális hozzájárulási adó merülhet fel. Főfoglalkozású vállalkozó esetén minimum járulékalapra is figyelni kell: 2026-ban a tb-járulék és a szocho minimumalapja a vonatkozó minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-a, nem 112,5%-a.

2. Adómentes rész és bevételi korlát

Átalányadózásnál az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 Ft-ot meg nem haladó része 2026-ban szja-mentes. Ez 45%-os költséghányadnál körülbelül 3 521 455 Ft bevételig jelent szja-mentességet. A mentesség nem automatikus teljes köztehermentesség: főfoglalkozásban az előírt minimum tb-járulékot és szochót ettől még meg kell fizetni; más biztosítási helyzetben eltérhetnek a szabályok.

2026-ban az átalányadózás általános éves bevételi értékhatára 38 736 000 Ft, a törvény szerinti kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 193 680 000 Ft. Évközi kezdésnél, megszüntetésnél vagy szünetelésnél a bevételi értékhatárra külön időarányosítás vonatkozhat. Az szja-mentes jövedelemrészt nem kell ugyanezzel a módszerrel naparányosítani.

A KATA teljes évre számított, 18 millió Ft-os összege ezzel szemben nem a KATA választásának abszolút bevételi plafonja, hanem a 40%-os különadó kerete: az átlépés önmagában nem szünteti meg az adóalanyiságot.

Fontos: az alanyi áfamentesség belföldi értékhatára 2026-ban 20 millió Ft. Ez külön szabály a KATA 18 milliós különadókeretétől és az átalányadózás bevételi korlátjától. A három értékhatárt nem szabad összekeverni.

3. Melyiknél kinek számlázhat?

KATA: a jelenlegi rendszer csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó számára választható, ha nincs kizáró körülmény. A kifizetőtől – például cégtől, más vállalkozótól vagy külföldi szervezettől – termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként megszerzett bevétel főszabály szerint megszünteti a KATA-alanyiságot. A törvény kivételeket is meghatároz, például a taxis személyszállításból származó bevételt.

Átalányadózás: nincs a KATA-hoz hasonló, általános kifizetői bevételszerzési tilalom. Lehet magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is számlázni; külföldi ügyleteknél az áfa- és egyéb szabályokat külön kell ellenőrizni.

4. Mikor érdemes a KATA-t megvizsgálni?

  • Ha a törvény alapján főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül, és más kizáró körülmény sem áll fenn.
  • Ha üzleti bevétele jellemzően magánszemélyektől származik.
  • Ha értékeli az egyszerű, előre tervezhető havi adófizetést.
  • Ha a várható bevételek és költségek alapján a KATA teljes adóterhe kedvezőbbnek bizonyul.

5. Mikor érdemes az átalányadózást megvizsgálni?

  • Ha cégeknek, más vállalkozóknak vagy külföldi szervezeteknek is dolgozik.
  • Ha a KATA főfoglalkozású feltételét nem teljesíti, például legalább heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik.
  • Ha a tevékenységéhez jogszerűen alkalmazható a 80%-os vagy 90%-os költséghányad.
  • Ha a KATA keretét jelentősen meghaladó bevétel várható, és a teljes adóterhek összevetése az átalányadózás felé billen.
  • Ha az adókedvezményei, biztosítási státusza vagy más körülményei miatt kedvezőbb lehet a jövedelemalapú adózás.
Nincs minden vállalkozóra érvényes válasz. Például egy heti 36 órás munkaviszony melletti átalányadózó közterhei eltérhetnek a főfoglalkozású átalányadózó terheitől. A választásnál a jogosultságot, vevőkört, költséghányadot, adókedvezményeket, várható bevételt, helyi iparűzési adót és az áfát együtt érdemes vizsgálni.

6. Adminisztráció és társadalombiztosítás

A KATA esetén egyszerűsített bevételi nyilvántartás, havi tételes adófizetés és az előző évi bevételről főszabály szerint február 25-éig benyújtandó nyilatkozat szükséges. A KATA szerinti ellátások számítási alapja havi 108 000 Ft; ez az alacsony alap befolyásolhatja az ellátások összegét és a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő arányát.

Átalányadózásnál az alkalmazható költséghányad szerint kell jövedelmet megállapítani, és az szja-előleget, tb-járulékot és szochót a megfelelő szabályok szerint teljesíteni. 2026-ban az egyéni vállalkozók 2658-as járulék- és szochobevallása negyedéves, havi bontással; a bevallás és befizetés főszabály szerint a negyedévet követő hónap 12-éig esedékes. A főfoglalkozású vállalkozó minimumterheit ilyenkor is figyelembe kell venni.

7. Válthatok a kettő között?

Igen, de a váltásnak formai és időbeli feltételei vannak. Ha a kisadózó bejelenti, hogy nem kíván tovább KATA szerint adózni, a KATA-alanyisága a bejelentés hónapjának utolsó napján szűnik meg. A megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban a KATA ismételten nem választható. Az átalányadózásra áttérésnél a NAV felé szükséges nyilatkozatot, a jogosultságot és a bevételek átmeneti elszámolását is ellenőrizni kell.

A változtatás előtt célszerű áttekinteni a még ki nem fizetett számlák kezelését, a lehetséges áfakötelezettséget és az esedékes bevallásokat. A KATA megszűnése esetén soron kívüli nyilatkozattétel is felmerül.

8. Hogyan hozza meg a döntést?

Ne csak a havi tételes adót hasonlítsa össze: ugyanaz a bevétel különböző biztosítási helyzetben, tevékenységi körben és kedvezmények mellett egészen más összegű teljes adóterhet eredményezhet. A honlap KATA-kalkulátora tájékoztató KATA-számítást ad, nem teljes körű KATA–átalányadó adóteher-összehasonlítást. Részletes döntéshez kérjen személyre szabott számítást.

Hivatalos források – ellenőrizve: 2026. október 25. NAV 2026-os információs füzetei (99. és 100.) · NAV – 2026-os átalányadó-változások · NAV – járulékbevallási gyakoriság · KATA-törvény.

Számoljuk ki együtt, mi éri meg jobban

Kérjen személyre szabott konzultációt.

error: Content is protected !!