← Vissza a bloghoz
Euróbankjegyek és érmék – KATA bevételi értékhatárok

Árbevételi határok és a túllépés következményei

A KATA egyik legfontosabb szabálya a 40%-os különadóhoz kapcsolódó bevételi keret. Nem elég azonban csak a 18 millió forintos összeget ismerni: azt is tudni kell, mely bevételek számítanak bele, mikor tekinthetők megszerzettnek, hogyan alakul a keret évközi kezdésnél vagy szünetelésnél, és mi történik a túllépés után.

Mennyi a KATA bevételi kerete 2026-ban?

Ha a kisadózó a naptári év mind a 12 hónapjára köteles megfizetni a havi tételes adót, a 40%-os különadó kerete 18 millió forint. A keret túllépése önmagában nem szünteti meg a KATA-alanyiságot, de a keret feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni.

Ha nem mind a 12 hónap adófizetéssel érintett, a keret az ilyen hónapok száma és 1,5 millió forint szorzata. Ez nem napi arányosítás.

Mi számít bele a keretbe?

  • Főszabály szerint az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben pénzben vagy más vagyoni érték formájában megszerzett, a KATA-törvény szerinti bevétel.
  • Pénznél általában a készpénz átvételének vagy a bankszámlán történő jóváírásnak a napja számít, nem önmagában a számla kiállításának vagy a teljesítésnek a napja.
  • A külföldi pénznemben megszerzett bevételt a KATA-törvényben meghatározott MNB-árfolyamszabály szerint kell forintra átszámítani.
  • Az áthárított áfa nem része a KATA szerinti bevételnek.

Nem minősül KATA-bevételnek például a visszafizetendő kölcsön vagy hitel, a visszatérített adó, valamint a törvény feltételeinek megfelelő költségfedezeti vagy fejlesztési célú támogatás. A vállalkozási költségek viszont nem vonhatók le a KATA-bevételből a különadókeret kiszámításakor.

Fontos speciális helyzet: a KATA-alanyiság megszűnésekor a már kiállított, de addig ki nem fizetett bizonylatok ellenértékére külön bevételszerzési szabály vonatkozik. Emiatt megszűnéskor nem elegendő kizárólag a ténylegesen beérkezett utalásokat összesíteni.

Mi történik, ha átlépi a keretet?

A keret feletti rész után 40%-os különadót kell fizetni a havi 50 000 forintos tételes adón felül. A különadót főszabály szerint az adóévet követő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni. Ha a KATA-alanyiság év közben megszűnik, a kapcsolódó nyilatkozatot és az esetleges különadót a megszűnést követő 30 napon belül kell rendezni.

Példa: ha egy vállalkozó 2026-ban mind a 12 hónapra tételesadó-fizetésre kötelezett, és 21 millió forint KATA-bevételt szerez, a kerettúllépés 3 millió forint. Ennek 40%-a 1 200 000 Ft különadó. Ez a 12 hónapra összesen 600 000 Ft tételes adón felül fizetendő. A példában a két KATA-adó összege együtt 1 800 000 Ft; ez nem tartalmazza például az esetleges áfát vagy a helyi iparűzési adót.

Fontos különbség: a régi KATA partnerenkénti 3 millió forintos különadó-szabálya már nem része a jelenlegi rendszernek. A hatályos KATA-ban a kifizetőtől – például cégtől, más vállalkozótól vagy társasháztól – termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként megszerzett bevétel főszabály szerint a bevételszerzést megelőző nappal megszünteti a KATA-alanyiságot. A törvény bizonyos kivételeket is tartalmaz, például a taxis személyszállítást. Ez külön szabály, nem a 18 millió forintos keret kérdése.

Hogyan előzheti meg a váratlan túllépést?

  • Vezessen naprakész bevételi nyilvántartást a bevételszerzés törvény szerinti időpontjával.
  • Havonta hasonlítsa össze a megszerzett KATA-bevételt az adott évre ténylegesen irányadó különadókerettel.
  • Devizabevételeknél dokumentálja a bevételszerzés időpontját és az alkalmazott árfolyamot.
  • Tervezze meg előre a nagyobb bevételek lehetséges különadóját; ne pusztán a számlakiállítás napjával számoljon.
  • Ha rendszeresen meghaladja a keretet, hasonlítsa össze a KATA teljes terhét más adózási módokéval.

Arányosítás részleges év esetén

Ha nem minden hónapra kell tételes adót fizetnie, a keret nem egyszerűen a KATA-ban töltött napok alapján csökken. Minden tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónap után 1,5 millió forint különadókeret számítható. Nyolc ilyen hónap esetén például 12 millió forint a keret.

Az a hónap, amelyre a törvény szerinti mentesség miatt egyáltalán nem kell tételes adót fizetni, nem növeli a keretet. Ha viszont a KATA-alanyiság a hónapnak csak egy részében állt fenn, de arra a hónapra fizetendő az 50 000 forint, a teljes 1,5 millió forintos havi keret figyelembe vehető. A szünetelés és egyes ellátások mentességi szabályai miatt a fizetendő hónapok számát egyedileg érdemes ellenőrizni.

KATA-keret és alanyi áfamentességi határ

A két értékhatár nem azonos. A KATA teljes éves különadókerete 2026-ban 18 millió forint, míg a belföldi alanyi áfamentesség választására jogosító értékhatár 2026-ban 20 millió forint. Az alanyi mentességnek önálló jogosultsági feltételei vannak, és a KATA választása nem tesz automatikusan alanyi adómentessé.

A két határba beszámító ügyletek köre és az évközi kezdés kezelése is eltérhet. Például a külön, magánszemélyként végzett ingatlan-bérbeadás általában nem az egyéni vállalkozó KATA-bevétele, de az áfamentességi értékhatár számítását érintheti. Ezért a két értékhatárt külön kell nyomon követni.

Hivatalos források és ellenőrzés: NAV – a tételes és a százalékos adó; NAV – 2026-os információs füzetek; NAV – alanyi mentesség 2026; 2022. évi XIII. törvény. A tartalom ellenőrzésének dátuma: 2026. október 25.

Közel van a határhoz?

Nézze meg a kalkulátorunkkal, vagy kérjen tőlünk konzultációt.

error: Content is protected !!